Így szenvedtem meg az első műbőrre varrt tetoválásomért

Így szenvedtem meg az első műbőrre varrt tetoválásomért

Fú, nehéz szülés volt, de végre megszületett az első kicsikém Kurt Cobain arcképével. Ugye, említettem már az előző bejegyzésben, hogy gondjaim vannak az indigózással, de megfejtettem, mi volt a probléma, aztán orvosoltam, és ha nem is tökéletesen, de átment a műbőrre a minta, így a körvonalakat gyorsan ki is tetováltam. Vannak pontatlanságok, mert mondom, nem ment át tökéletesen az indigó, így van, ahol magamtól rajzoltam be a vonalakat, de szerintem egyáltalán nem vészes elsőre.

Na de a kínszenvedés része a történetnek: írtam azt is, hogy kesztyűt totál elfelejtettem rendelni a csomag mellé, így anyám hajfestékes dobozából kellett lopnom, haha. A célra megfelelt, bár nem volt a legideálisabb – méretben főleg nem. Ez még akkora gond nem is volt egyébként, sőt, nem akadályozott annyira semmiben, viszont az, hogy a legvastagabb tűm is brutál vékony volt ahhoz, hogy mindezt kitöltsem feketével, elég nagy fej- és kézfájást okozott. SOS be kell szereznem pár vastagabb tűt a gyakorláshoz, mert konkrétan lerohadt a jobb kezem a körkörösen való színezéstől.

Szóval így néz ki a legelső tetoválásom, amit végül disznóbőr helyett mégis műbőrre varrtam, mivel az előbbit elfelejtettem kivenni időben a fagyasztóból. Nyilván van még hova fejlődnöm, de azért most tök büszke vagyok magamra.

Megosztás: Facebook , Twitter , Google Plus